Nagyecsed címere |
Az Ecsedi-láp, melyet a település
után neveztek el és a lápon épült Ecsedi Vár tette Nagyecsedet a terület központjává.
A terület már a bronzkorban is lakott volt. A Honfoglalás idején Tas vezér földvárat
építtetett a mai
Nagyecsedtől 3 km-re fekvő Sárvári dombon. Később ezt a
területet a Németalföldről származó Gut és Keled lovagok szerezték meg, ahová
egy kegyúri monostort építettek. 1334-ben I. Károly engedélyezte egy kővár
építését. A vár 1354-ben készült el. A települése a 15. században élte
virágkorát. Történetének talán legjelentősebb dátuma 1490, amikor Báthori
András átadta a szabadságlevelet, amely Ecsed mezővárossá való fejlődésének
alapját képezte.
A Rákóczi-féle
szabadságharc bukását követően a várat lerombolták 1711-ben. A 18. század
közepén a falut és a hozzá tartozó uradalmat gróf Károlyi Ferenc szerezte meg.
A település lakói közel 100 évig pereskedtek a családdal mezővárosi jogaik
használatáért, zsellérsorba süllyesztésük ellen, s a területek birtoklásáért.
1876-ban kötöttek egyezséget, visszakapták mezővárosi minősítésüket, de az
általános közigazgatási reform miatt ugyanebben az évben el is veszítették, és
a települést nagyközségnek nyilvánították.
1749-tól több erőfeszítést tettek
a láp lecsapolására, mely végül 1894-98 között a területet kiszárították,
helyén szántóföldeket hoztak létre és művelésbe fogták. A település ezután
fejlődésnek indult, új templomok, iskola épült. 1928-ban felkészült a ma is
működő, villamos áram termelésére is alkalmas szivattyútelepét. 1965-től középiskola
is működik a településen.
Városháza |
Református Nagytemplom |
Közösségi ház Még több információt a település weboldalán talál! |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése